Mi az az UV-sugárzás?
A nap által kibocsátott teljes frekvenciaspektrumot napfénynek vagy a napsugárzásnak nevezzük, mely az UV (ultraibolya), infravörös és a látható elektromágneses spektrumból áll. A látható fény hullámhossza 400-700 nm-ig terjed. A szoláriumok napozóágyai mesterséges úton bocsátanak ki UV sugárzást.
Az UV a legnagyobb energiájú összetevője a napsugárzásnak, 200-400 nm-ig terjed a hullámhossza. Az UV fényt az hullámhossz alapján további három részre oszthatjuk: UVA (400–320 nm), UVB (320–290 nm) és UVC (290-200 nm).
Az UVA sugárzás körülbelül 95%-a és az UVB sugárzás 10%-a éri el a földfelszínt, míg az UVC többnyire jut le a földfelszínre, mivel elnyeli a légkör és az ózonréteg. Így a legtöbb kutatás a napfény UV-sugárzásának bőrre gyakorolt hatásairól az UVA-ra és az UVB-re összpontosít.
Minél nagyobb az UV fény hullámhossza, annál mélyebbre tud behatolni a bőrbe. Azonban az egyes UV-komponensek által hordozott az energia és a hullámhossz fordított arányban állnak egymással. Ezért az UVA a legalacsonyabb energiájú, de az képes mélyen behatolni a bőrbe. A bőrt leginkább károsító sugárzás az a kutatások szerint az UVB, azonban fontos bizonyítékok vannak az UVA bőrkárosító hatására is.
A kinti hőmérséklet alapján nem lehet megállapítani, hogy fennáll-e az égési sérülés veszélye, mivel az UV-sugarak emberek számára nem érzékelhetőek. Hűvös vagy felhős napokon is leéghetünk, ha az UV-index 3, vagy annál magasabb.
A nap UV-sugárzása március közepétől október közepéig délelőtt 10 és 16 óra között a legerősebb.
Hogyan növeli az UV-sugárzás a bőrrák kockázatát?
Ha a bőre nincs védve a naptól, az ultraibolya (UV) sugárzás károsíthatja a DNS-t. Amennyiben a szervezet nem tudja helyrehozni ezt a károsodást, akkor a sejt elkezdhet ellenőrizetlen módon osztódni és növekedni. Ez a növekedés végül daganatot képezhet.
Az UVA és UVB sugarak áthatolhatnak a bőrön és maradandó károsodást okozhatnak, mely károsodások melanomához és más bőrrákokhoz, napégéshez, bőröregedéshez és szemkárosodáshoz vezethetnek:
- Az UVA mélyen behatol a bőrbe, genetikai károsodást okozva a sejtekben, illetve fényöregedéshez (ráncosodás, foltosodás stb.) és az immunrendszer gyengüléséhez vezet.
- Az UVB a bőr felső rétegének sejtjei károsítja. Az UVB felelős a leégésért – ez a bőrrák, különösen a melanoma jelentős kockázati tényezője.
A leégés is okozhat rákot?
Igen. A leégés növeli a rák kockázatát.
A leégés jelensége valójában bőrkárosodást és a szervezet rá adott válaszát takarja, melynek során a szervezet megpróbálja helyrehozni a károsodást. A leégés egyértelmű jele annak, hogy a bőrsejtek DNS-ét túl sok UV-sugárzás károsította.
Aki kétévente egyszer leég, az megháromszorozhatja a melanomás bőrrák kockázatát ahhoz képest, mintha soha nem égett volna le.
Hogyan védekezhetünk az UV-sugárzás ellen?
Ne tartózkodjunk a napon! A nap UV-sugárzása március közepétől október közepéig délelőtt 10 és 16 óra között a legerősebb, ilyenkor ha tehetjük, mindenképen kerüljük a napfényt, mert akár 20-30 perc alatt is leéghetünk. Az árnyék és felhők csökkenthetik a bőrünket ért UV sugárzás mértékét, azonban nem szűrik ki teljesen a káros sugarakat, egy világos bőrű ember árnyékban egy óra alatt is le tud égni.
Takarjuk el a bőrünket! A melanoma és basalioma gyakran a fejen, és kimondottan gyakran az orron jelenik meg, mivel ez az a testrészünk, ami leggyakrabban ki van téve a napsugárzásnak. Viseljünk széles karimájú kalapot, ami védi a fejünket a napsugárzástól, és a szemünket érő UV sugárzást mértékét is radikálisan csökkenti. Emellett ágy válasszuk meg a ruházatunkat, hogy minél nagyobb bőrfelületet takarjunk el vele.
Használjunk magas faktorszámú naptejet! A fényvédőt bőrünkre azelőtt vigyük fel, mielőtt kimegyünk a napra, mert csak 30 perc elteltével kezd el hatni. 2-3 óránként a naptej alkalmazását meg kell ismételni az optimális fényvédelem biztosítása érdekében.